Helló Karácsony, ismét eljöttél. Ez évben talán nem én voltam a legjobb kisfiú. Miről is beszélünk, elmúltak a szép napok, már mindannyian tudjuk az igazságot. Azokat melyek fájnak, mégis tudni kell róluk. Nekem tudnom kell. Mégis, most úgy fordulok feléd mint tíz éve, gyermetegen, az ártatlanság őszinteségével. Tudom nem vagyok ártatlan, nagyon sok bűn őrli most lelkem. Mondhatni rossz voltam, nekem nem jár ajándék. Ezért is fordulok most hozzád. Nem a megbánás, fohászkodás vezérelt most ide. Pusztán egy őszinte vallomás. Mint azt tudod, hiszen te mindent tudsz, mostanában eléggé rosszul alakultak a dolgaim. Elvesztettem valakit, aki igen fontos számomra. Tudod őt én igazán szeretem, és nem akarom elveszíteni. Az emberek tetteire ugyan nem lehetek hatással, de arra kérlek most téged Karácsony, járd át az ő lelkét is, töltsd fel tűzzel, éreztesd meg vele is azt amit most én érzek. Meneküljünk együtt e borzasztó hideg éjjelen, megnyugvást találva egy meleg sötét szobában. Csak mi ketten, együtt...
Ui.: Nem kívánok magamnak semmit sem önző céljaim érdekében. Boldogságot szeretnék adni, boldoggá akarom tenni mint még soha senki.
Boldog Karácsonyt.
SnovVMaker.